LOOKBACK ON JANUARY

Január első napján egy katicabogarat találtam a lakásban, amiről a Napsütötte Toszkána című filmnek az a jelenete jutott eszembe, amikor Francis a felújított ház kertjében ülve örömmel fedezi fel a katicákat, amik az életöröm és a toszkán „édes élet” visszatérését jelképezik. Az egyik kedvenc gondolatom a filmben, amikor Katherine azt mondja Francisnek, hogy kislányként képes volt órákig katicákat keresni, míg végül elaludt a fűben és amikor felébredt, ezrével másztak rajta a katicabogarak. A filmben a katicák a boldog újjászületés hírnökei, amelyek a nyugodt élet beálltát képviselik.

Az ünnepek után az új év elején így aztán a katica szimbolikáját követtem és nem rohantam rögtön “nagy célokat” hajszolni – inkább rendeztem a sorokat kívül és belül is, hogy megkeressem azt a ritmust a hétköznapokban és az alkotásban, ami tényleg jól esik. A január ezért a visszalassulásról szólt.

Kedveltem a kicsi, befejezhető projekteket, amik nem ijesztenek meg és látom a végét, ami nem hetek, hónapok múlva jön el. Ennek a jegyében születtek a szerencsét hozó négylevelű lóhere alakú poháralátétek, vagy a kis reggeliző alátét, ami egyébként kezdőknek is nagyon könnyű feladat, ideális a kötéstanuláshoz is.

Rendeztem a fonalakat is, átnéztem a készletet, összeválogattam a maradékokat, hogy sokkal könnyebb legyen később kreatívan gondolkodni és ne a káoszból kelljen hirtelen rendet teremteni.

Elővettem néhány korábban megrendelt készletemet, amiből egy-egy félretett, elkezdett kötés ismét a kezembe került. Ezekből lesz, amit folytatok, de lesz olyan is, amivel kapcsolatban meggondoltam magam és irányt váltok, vagy az egészet lefejtem és kitalálok valami mást.

A hónap tanulsága az volt számomra, hogy nem baj, ha most kevesebb alkotás születik, mert nem kell mindent egyszerre létrehozni, hagyni kell érni a terveket és elég, ha minden nap csak egy kicsivel kerülök közelebb a célhoz. Ha csak kétnaponta jut idő a kézművesedésre, nem baj. Egy sor, vagy egy fél óra alkotás is számít.

Kisebb sikerfeladatok voltak a Granny Square táskák is, amelyeknek a történetéről ebben a bejegyzésben írtam.

Nekem januárban kifejezetten az tetszett, hogy most csak kevés kötés, horgolás volt, de azok viszonylag gyors sikert hoztak. Ha Te is szeretsz alkotni, bármi legyen is az, javaslom, hogy válassz egy DIY projektet, amihez nem kell túl sok eszköz, pár nap vagy 1-2 hét alatt elkészül és akkor is örömet ad, ha csak 20 perced jut rá egy nap. Nekem már februárra is megvannak ezek a minitervek és már készülök a tavaszra is, de azért még örüljünk egy kicsit az igazi télnek.

Köszönöm, hogy itt vagy!