
A Nolka nem egy évek óta tervezett üzleti ötletből és nem is egy piaci rés felfedezéséből született.
Az alkotás öröme, az önmagunkhoz való kapcsolódás gondolata hívta életre. Manapság a felgyorsult világban folyton rohanunk valahová és elfelejtünk lassítani, az egykor kedvelt hobbik pedig a hétköznapokban szép lassan a feledés homályába vesznek.
A „Hová tűntél Bernadette” című film vezetett rá arra, milyen fontos is lenne visszatalálnom a kézműveskedéshez, amelyet gyerekkoromban annyira kedveltem, de valahol menet közben elfeledkeztem erről a részemről.
Előkerültek tehát a régi dobozok a kötőtűkkel és a fonalakkal. Először csak egy próbálkozás volt. Aztán még egy. És még egy. Egyre több ötletem volt, egyre többet olvastam mintákról, fonalakról, technikákról. A napjaim közé pedig szép lassan visszatért az alkotás, ami egy idő után már nemcsak kikapcsolt, hanem teljesen áthangolt: elkezdtem máshogy látni az élet ritmusát, átértékelni az időt és a figyelmet.
A Nolka a kézzel készített alkotások öröméért jött létre és azért, hogy emlékeztesse az embereket arra, hogy időnként érdemes lelassulni. Az alkotás ajándék, amellyel kizárhatjuk a világ zaját és kapcsolódhatunk magunkhoz és másokhoz is, akiknek szeretettel alkotunk. Ez a Nolka. Fonal, ami összeköt.
